Néhány hete egy társaságban találkoztam egy sráccal. Közös ismerőseink vannak, így futottunk össze. Első körben nem vonta magára a figyelmem, nem az én stílusom volt. De azért időtöltésnek aznap este jó volt, így megismerkedtünk, beszélgettünk, iszogattunk kicsit. Hozzáteszem, hogy ránézésre saját magamat úgy két szinttel magasabbra helyezném, mint őt. De mivel nem a külsőségek alapján szoktam megítélni az embereket, így esélyt adtam neki.
Az este vége felé közeledve elkérte a telefonszámom. Igen, a telefonszámom… Lehet, hogy itt kellett volna gyanúsnak lennie a dolognak, hiszen manapság nem szoktuk elkérni egymás számát… Ott az email, a facebook stb stb. Persze megadtam neki a számom, mert miért ne?! Úgy gondoltam, hogy így, hogy közös ismerőseink vannak, talán tényleg meg akar ismerkedni. Mondta, hogy majd felhív, ír, keres stb. Tényleg jó hangulatban telt az este, jól szórakoztam. Amikor elbúcsúztunk, még mosolyogtam is magamban, hogy milyen vicces, hogy pont akkor találkoztam valakivel, amikor nem is számítottam rá.
Másnap néztem a telefonom, hogy vajon mikor fog keresni a fiú. Meg sem fordult a fejemben, hogy nem fog keresni… De hiába vártam, nem keresett… A “vártam” kifejezés nem is megfelelő szó amúgy. Mert nem vártam. Inkább féltem attól, hogy mi lesz, ha keresni fog, mert igazából – hiába, hogy jól éreztem magam – nem az én stílusom volt. Első nap azonban nem keresett. Második nap sem. Harmadik nap sem. Tizedik nap sem. Ésígytovább…
Meglepett a dolog. És elkezdett zavarni. Felháborodtam, hogy hogyan teheti meg ezt velem!? Ugyanakkor hihetetlen is volt, mert annyira biztos voltam benne, hogy keresni fog.

Aztán már csak mosolyogtam magamon, hogy mennyire könnyű minket, nőket manipulálni: addig, ameddig úgy gondoltam, hogy keresni fog, abszolúte nem érdekelt. Már az járt a fejemben, hogy hogyan fogom lerázni. Aztán, ahogy nem keresett, egyre inkább mozgatta a fantáziámat.

Nem véletlenül szoktam mondani, hogy ami egyszerű, az sosem foglalkoztat. Ha kerülőúton jutok el a célig, akkor máris jobb fényben tűnnek fel a dolgok … Bizonyára sokan vannak még így:)
A Szex és New Yorkban mondta egyszer Carrie: “Ha túl könnyű a préda, az rögtön gyanús. Csak akkor vesszük komolyan, ha kellően komplikált?”