Néha az is nehéz, amikor elérjük, amit akarunk… Néha lehet, hogy az is sok, ha minden úgy alakul, ahol szeretnénk.

Sikereket elérni nehéz, de magával a sikerrel is nehéz megbirkózni. Elértem, amit akartam, enyém a munka, amit szerettem volna. Innen már egyenes az utam. Ezért a pozícióért dolgoztam oly’ sokat. És most mégis megfordult a fejemben, hogy talán mégsem jó, talán mégsem nekem való, talán nem is ezt akarom. Tudom, hogy csak azért jár ez a fejemben, mert elbizonytalanít az újdonság és a változás. És az persze egy percig sem jutott eszembe, hogy mégsem élnék a lehetőséggel, amiért megdolgoztam. Egyszerűen csak saját magamban vagyok bizonytalan. Abban, hogy meg fogok-e felelni az elvárásoknak, menni fog-e a dolog… Persze, tudom, hogy mennie kell, és hogy bele fogok tanulni. De mégis van bennem némi bizonytalanság…

Nem is beszélve arról, hogy ez a siker volt a feltétele annak, hogy a magánéletem is rendbe tegyem. Annyi mindent rendeltem alá annak, hogy elérjem a célom, és most, hogy elértem, tényleg itt az idő, hogy rendbe tegyem az életem másik területét is. Bárcsak az is olyan könnyen menne…bárcsak a magánéleti sikerért is elég lenne, ha keményen dolgozok… De ezt nem lehet erőltetni, ez majd jön magától…előbb vagy utóbb egyenesbe jövök, minden téren! 🙂