{"version":"1.0","provider_name":"Vavyan blogja","provider_url":"https:\/\/vavyan.cafeblog.hu","author_name":"Vavyan","author_url":"https:\/\/vavyan.cafeblog.hu\/author\/vavyan\/","title":"A boldogs\u00e1g \"titka\"?!","html":"A minap a m\u00falton gondolkodtam. A boldogs\u00e1g alapvet\u00e9s\u00e9b\u0151l kiindulva: a boldogs\u00e1ghoz k\u00e9t dolog kell: j\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9s rossz mem\u00f3ria... Az ut\u00f3bbi j\u00e1r a fejemben. Mennyivel k\u00f6nnyebb lenne az \u00e9let, ha a \"rossz\" dolgokat elfelejthetn\u00e9nk a megt\u00f6rt\u00e9nt\u00fck ut\u00e1n? Mennyi f\u00e1jdalomt\u00f3l k\u00edm\u00e9lhetn\u00e9nk meg magunkat, ha egyszer\u0171en csak nem eml\u00e9kezn\u00e9nk a m\u00faltban t\u00f6rt\u00e9nt f\u00e1jdalmas esem\u00e9nyekre? A v\u00e1lasz els\u0151re term\u00e9szetesen az, hogy sokkal jobb \u00e9s sokkal k\u00f6nnyebb lenne...\r\n\r\nDe, ha jobban belegondolunk: ha ez meg is t\u00f6rt\u00e9nne, vajon t\u00e9nyleg j\u00f3 lenne-e? Hiszen, ami ma f\u00e1j\u00f3 eml\u00e9k, az akkor, amikor megt\u00f6rt\u00e9nt, egy sz\u00e9p pillanat volt. Ugyanakkor k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz is, hogy a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnk olyan lett, amilyen most. Ez pedig egy\u00e1ltal\u00e1n nem rossz dolog. \u00c9n legal\u00e1bb is szeretek olyan lenni, amilyen jelenleg vagyok. Ezt pedig azoknak az embereknek \u00e9s esem\u00e9nyeknek k\u00f6sz\u00f6nhetem, akikkel a m\u00faltban tal\u00e1lkoztam, illetve amelyek a m\u00faltban t\u00f6rt\u00e9ntek velem.\r\n\r\nVegy\u00fcnk egy p\u00e9ld\u00e1t, f\u00e9rfi-p\u00e9ld\u00e1t, term\u00e9szetesen. Nosztalgi\u00e1ztam ma. Eszembe jutottak a k\u00f6z\u00f6s k\u00e1v\u00e9z\u00e1sok, kokt\u00e9lozgat\u00e1sok, vacsor\u00e1k, kir\u00e1ndul\u00e1sok... Elmosolyodtam, kellemes \u00e9rz\u00e9s volt. De ut\u00e1na eszembe jutott az elutas\u00edt\u00e1s, \u00e9s a f\u00e1jdalom, amit emiatt \u00e9reztem akkor. Keser\u0171 \u00e9rz\u00e9s volt. De sokat is tanultam T\u0151le... Vagyis hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy most olyan vagyok, amilyen. \u00c9s ezt k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m neki, m\u00e9g akkor is, ha a sok j\u00f3 ut\u00e1n eszembe kell, hogy jusson a rossz is. Hiszen, ha egyszer valaminek v\u00e9ge van, akkor az rossz \u00e9rz\u00e9s...\r\n\r\nTeh\u00e1t r\u00e9szemr\u0151l \u00fagy \u00e9rzem, hogy a boldogs\u00e1g titka nem az, hogy ne eml\u00e9kezz\u00fcnk a m\u00faltra. Sosem j\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s, ha elnyomjuk magunkban az eml\u00e9keket. Ideig-\u00f3r\u00e1ig persze j\u00f3, de azt\u00e1n \u00f6z\u00f6nv\u00edzk\u00e9nt z\u00fadul a nyakunkba... \u00c9s ez rosszabb, mintha id\u0151nk\u00e9nt eml\u00e9keztetn\u00e9nk magunkat arra, mi t\u00f6rt\u00e9nt a m\u00faltban: legyen az j\u00f3, vagy rossz, a kett\u0151 ugyanis az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben egy\u00fctt j\u00e1r...","type":"rich"}