Minden vágyam az volt, hogy vele lehessek. Lelkileg és fizikailag. De ő nem képes nekem adni magát. Úgy érzem, mintha szélmalomharcot folytatnék: akarom őt, küzdök érte, közel enged magához, aztán ellök… És sajnos már nem bírom tovább. Beleszakad a szívem, ha arra gondolok, hogy többet nem tart meg…hogy többet nem csókol meg…hogy többet nem néz […] Tovább

Van olyan, hogy tudod valakiről, hogy ő az, akit kerestél. Minden csókja, minden érintése, minden mozdulata, minden mondata, minden hibája olyan, amitől elolvadsz. Szereted, ahogy levegőt vesz, szereted, ahogy mosolyog, még azt is, ahogy dohányzik és még azt is, ahogy horkol. Szereted, ha megbánt, vagy legalábbis azt, ha utána bocsánatot kér. Szeretsz benne mindent. De […] Tovább

Keresünk…folyton csak keresünk! Mindig mást keresünk: amíg gyerekek vagyunk, játékokat, vidámságot. Aztán ahogy növünk, a határainkat feszegetjük, vagy ha úgy tetszik: keressük, hol a határ. Keressünk a szüleinkkel: meddig képesek tolerálni a kamasz hülyeségeinket. Keressük az iskolában. Keressük a barátainkkal. Aztán elkezdjük keresni az első szerelmet. Mert azt látjuk a nagyobbaktól, hogy szerelmesnek lenni mennyire […] Tovább

Nehéz néha különbséget tenni aközött, hogy valami ténylegesen olyan, amilyennek gondoljuk, vagy épp hogy csak gondoljuk/szeretnénk, ha olyan lenne… Ez a legnehezebb: felismerni azt, amikor már csak álomvilágban élünk, és csak ragaszkodunk hozzá a vágyainkhoz. De egyáltalán honnan lehet felismerni? Milyen az, ha szerelmes vagyok, azt hiszem, hogy ez kölcsönös, de kívülről azt látják, hogy […] Tovább

Néha azon gondolkodom, hogy miért nem lehet olyan, hogy az ember életében minden tökéletes?! Magánélet, család, munkahely, pénzügyek… Az lenne az optimális, ha ez mind tökéletes lenne. De most komolyan… van ilyen?? Vagy csak nekem nem jön össze minden?? Nem is tudom…lehet, hogy én csinálok valamit rosszul. Pedig annyira igyekszem, hogy mindent jól csináljak. De […] Tovább

Néha az is nehéz, amikor elérjük, amit akarunk… Néha lehet, hogy az is sok, ha minden úgy alakul, ahol szeretnénk. Sikereket elérni nehéz, de magával a sikerrel is nehéz megbirkózni. Elértem, amit akartam, enyém a munka, amit szerettem volna. Innen már egyenes az utam. Ezért a pozícióért dolgoztam oly’ sokat. És most mégis megfordult a […] Tovább

Egy-két pofon után sokkal nehezebb már megbízni, bizalmat szavazni az embereknek. Főleg párkapcsolatok terén… Addig azonban, amíg nem csalódunk végérvényesen a választottunkban, képesek vagyunk újra és újra ugyanazokat a hibákat elkövetni, ugyanazon az úton járni.   Nehéz kérdés ez a bizalom-dolog… Melyik jobb: bezárkózni és nehezen megbízni másokban, vagy könnyen kiadni magunkat? Mindkettő veszélyeket rejt… […] Tovább

Fura érzés, amikor tanácsot kell adnom abban a kérdésben, hogy elfelejteni vagy megpróbálni elérni. Régebben sokkal könnyebb volt tanácsot adni kívülről: “óóó persze, ne foglalkozz vele, nem érdemli meg. Felejtsd el, nem ér annyit, hogy szomorú legyél miatta.” Aztán belekerültem abba a helyzetbe, amikor megtapasztaltam, hogy nem minden csak fekete és fehér lehet. Hogy amikor […] Tovább

A legutóbbi, tegnapi gondolataim tovább futottak a fejemben… És kiindulva belőle, azon gondolkodom, hogy vajon miért megyünk bele felesleges játszmákba? Ha valaki első pillanatban sem szimpatikus, vagy már akkor is érezzük/tudjuk, hogy később sem fog érdekelni, akkor vajon miért megyünk bele bármilyen szinten is? Adott esetre levetítve, az én magyarázatom az, hogy egy csalódás után […] Tovább

Néhány hete egy társaságban találkoztam egy sráccal. Közös ismerőseink vannak, így futottunk össze. Első körben nem vonta magára a figyelmem, nem az én stílusom volt. De azért időtöltésnek aznap este jó volt, így megismerkedtünk, beszélgettünk, iszogattunk kicsit. Hozzáteszem, hogy ránézésre saját magamat úgy két szinttel magasabbra helyezném, mint őt. De mivel nem a külsőségek alapján […] Tovább